A magyar férfi kosárlabda-válogatott pénteken és hétfőn Törökország ellen játszik Európa-bajnoki selejtezőt - előbb idegenben, a jövő hét legelején pedig hazai pályán. A török kosárlabdázás múltját és jelenlegi keretét nézzük most végig.

 

 

 

 

A török kosárlabdázás kifejezetten hosszú múltra tekinthet vissza, 1936-ban csatlakozott a Török Kosárlabda Szövetség a FIBA-hoz. Ott voltak már az 1936-os berlini olimpián is, amikor bemutatkozott a sportág az ötkarikás játékokon. Igaz, hogy sem ezen, sem a 16 évvel későbbi, 1952-es, Helsinkiben rendezett olimpián nem nyertek mérkőzést, de kétszer is ott voltak az indulók között.

 

 

A 2000-es évekig kellett várniuk arra, hogy világbajnokságon szerepeljenek, 2002 és 2019 között viszont mind az öt vb-n érdekeltek voltak. 2010-ben, hazai pályán pedig ezüstérmet szereztek, ami hatalmas siker volt a többek között Hidayet Türkoglu, Ersan Ilyasova, Semih Erden, Ömer Asik és Kerem Tunceri fémjelezte együttestől - a döntőben egy kitűnő Team USA-től kaptak ki. Az első négy alkalommal egyébként a Top10-ben zártak, 2019-ben viszont 22-ek lettek, a tavalyi vb-re pedig nem jutottak ki.

 

Az Európa-bajnokságokat tekintve először az 1949-es kontinenstornán léptek pályára, amikor rögtön negyedikek lettek, és 1963-ig bezárólag hét Eb-ből haton ott voltak. Jött egy felemás időszak: 1965 és 1993 között csak négy Eb-n vettek részt, 10-et nélkülük rendeztek meg, 1993 óta viszont megint nincs kérdés - azóta minden Európa-bajnokságon ott vannak.

 

 

Legnagyobb sikerüket 2001-ben érték el: a 2010-es vb-hez hasonlóan hazai pályán szereztek ezüstérmet. A 2010-ben vb-második nevek közül Tunceri és Ömer Onan a csapatban volt már ekkor is, Türkoglu pedig meghatározó embernek számított a legendás Ibrahim Kutluay, Mirsad Türkcan, Hüseyin Besok, Harun Erdenay, Mehmet Okür sor mellett. A 2010-es évek Eb szempontból nem alakultak olyan fényesen, mint akár a ’10-es vb, akár a 2000-es évek Európa-bajnokságai, Törökországban azonban óriási népszerűségnek örvend a kosárlabda sportág azóta is.

 

A Galatasaray 2014-es végső sikere után az előző két évben a Fenerbahce nyerte a női Euroligát, a férfiaknál pedig 2016 és 2022 között a Fener és az Anadolu Efes is három-három döntőt vívott - összesen három alkalommal került Törökországba Európa elsőszámú férfi klubsorozatának trófeája (egyszer a Fener, kétszer az Anadolu Efes nyert).

 

Törökország jelenleg a 27. helyen található a FIBA világranglistáján, Európában a 15. pozíciót foglalják el. Összehasonlításképp a mieink a 43. helyen állnak (Európában a 21. pozíció a miénk).

 

 

 

 

 

A török válogatott szövetségi kapitánya Ergin Ataman, akiről túlzás nélkül ki lehet jelenteni, hogy minden idők egyik legsikeresebb klubedzője. Az 58 esztendős szakember 1989-ben kezdett edzősködni ifi csapatoknál, 1996-ban pedig segédedzőként nyert Korac-kupát az Efes Pilsennel, a mai Anadolu Efes elődjével. Ezt követően vezetőedző lett, és a Bajnokok Ligáját leszámítva nincs európai kupasorozat, aminek a trófeáját ne szerezte volna meg.

 

2002-ben elhódította a Saporta-kupát a Montepaschi Sienával, 2012-ben Debrecenben nyert EuroChallenge-et a Besiktas vezetőedzőjeként, 2016-ban a Galatasaray-jal ért fel a csúcsra a EuroCupban, az elmúlt négy kiírásból pedig háromszor az ő csapata lett a végső győztes az Euroligában - 2021-ben és egy évre rá az Anadolu Efes, idén májusban pedig a Panathinaikosz.

 

A törökök szombaton 19 fős keretet hirdettek, és rengeteg a változás februárhoz képest.

 

 

Ercan Osmani (Anadolu Efes)

Dogus Özdemiroglu (Anadolu Efes)

Erkan Yilmaz (Anadolu Efes)

Deshane Davis Larkin (Anadolu Efes)

Sehmus Hazer (Bahcesehir Koleji)

Furkan Haltali (Bahcesehir Koleji)

Yigit Arslan (Besiktas JK Fibabanka)

Kerem Kuthan Konan (Besiktas JK Fibabanka)

Sarper David Mutaf (Bursaspor)

Göksenin Köksal (Galatasaray)

Sadik Emir Kabaca (Galatasaray)

Muhsin Yasar (Karsiyaka)

Kenan Sipahi (Karsiyaka)

Yigitcan Saybir (Tofas)

Emre Melih Tunca (Türk Telekom)

Furkan Korkmaz (AS Monaco, Franciaország)

Onuralp Bitim (FC Bayern München, Németország)

Cedi Osman (Panathinaikos, Görögország)

Ömer Faruk Yurtseven (Panathinaikos, Görögország)

 

A török kosárlabda jelenlegi legnagyobb csillaga, Alperen Sengün természetesen nem lesz ott a pályán ellenünk, hiszen a Houston Rockets egyik alapköve, bombaformában játszik most is Amerikában. Van azonban a török keretben több olyan név is, akikkel az NBA-ben is találkozhattunk, nem is olyan régen.

 

 

A 2015-ös draft 31. választottja, a még mindig csak 29 esztendős Cedi Osman 7 évet húzott le a világ első számú kosárlabda ligájában - hatot a Cleveland Cavaliersnél töltött, az utolsó szezonjában pedig a San Antonio Spurs játékosa volt. Nem is játszott rosszul (volt 13 pontos, 4.7 lepattanós, 2.6 gólpasszos szezonja is), megbízható tripladobóként és sokoldalú kiegészítőként számítottak rá, de nem tudott nagyobb szerepet kivívni magának, és erre az idényre visszatért Európába. A görög Panathinaikosznál játszik jelenleg, és átlag 15 perc alatt 5.8 pontot és 2.1 lepattanót átlagol az Euroligában 45.8%-os triplával.

 

 

Osman csapattársa Ömer Yurtseven, aki 2020-ban a Georgetown egyetemen végzett, 2021-től kezdve pedig három évig játszott az NBA-ben - ő is most tért vissza az öreg kontinensre. A 213 centi magas, 26 éves center a kevés játékidejét mindig jó statisztikákkal töltötte meg: Miamiban volt 5.3 pontos, 5.3 lepattanós átlaga 12.6 perc alatt, Utah-ban 11.4 perc alatt 4.6 pontot és 4.3 lepattanót hozott, az Euroliga idei idényében pedig 11.5 perc alatt nyújt 7.5 pontos, 3.1 lepattanós teljesítményt.

 

 

Szintén idei "visszatérő" Furkan Korkmaz, aki Osmanhoz hasonlóan 2017-ben kezdte meg NBA-karrierjét, és közel 7 szezont töltött a Philadelphia 76ersnél – az előző idény közben cserélték el, majd az Indiana Pacers kitette keretéből. Korkmaz az utolsó két szezonjában kevesebb mint 10 percet kapott meccsenként, előtte viszont három esztendőn keresztül 20 perces, fontos kiegészítője volt a Sixersnek. Jelenleg az AS Monacót erősíti, de októberben volt egy kisebb szakadás a jobb combizmában, egy hónapot ki kellett hagynia, nem sokat játszott még idén.

 

 

Hármójuk mellett egy ember még mindenképpen külön említést érdemel: ő a honosított amerikai irányító, Shane Larkin. A 32 éves, tapasztalt hátvéd 2013-ban 1/18-as pick volt az NBA drafton, és 2018-ig próbálkozott is Amerikában, de Törökországban lelt új otthonra. 2019 óta játszik az Anadolu Efesnél, és elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy kétszer is Euroligát nyert a gárda. Közel négy és fél évig tartotta a 2000-es évek eleje óta számított, egy meccsre szóló Euroliga-csúcsot 49 ponttal (idén márciusban döntötték meg ezt a rekordját), és idén is ő az Efes legjobb játékosa az EL-ben (10.8 pont, 5.4 gólpassz, 15.6 VAL). 2020 februárja óta török állampolgár, azóta a válogatott tagja.

 

Onuralp Bitim tavaly a Chicago Bullsnál kosarazott a retinaleválásáig és az emiatt elvégzett műtétig - négy évre írt alá a Fenerbahcéhez, amely kölcsönadta a Bayern Münchennek. Nagyon rutinos tagja az együttesnek a 29 éves, 197 centis irányító, Kenan Sipahi, aki már a 2017-es Eb-n is ott volt a török válogatottban. Szintén nem most tanulja az európai kosárlabda Göksenin Köksal nevét, aki közel másfél évtizede játszik hasznos kiegészítőként a Galatasaray-nál, idén 21.3 perc alatt 4.8 pontot és 2.8 lepattanót átlagol a Bajnokok Ligájában, és a 2015-ös és a 2017-es Eb-n is a török válogatott tagja volt.

 

 

Ercan Osmanira mindenképpen oda kell figyelni, ő is az Efes játékosa (17.0 perc, 5.9 pont, 2.9 pattanó az Euroligában idén). A 25 éves, 190 centi magas dobóhátvéd, Sehmus Hazer a Bahcesehir Koleji játékosaként a török bajnokságban nyújt idén kitűnő teljesítményt (15.5 pont, 50.0% tripla). Sadik Emir Kabaca Köksal csapattársa a Galatasaraynál, és a 23 éves, 207 centis erőcsatár is fontos tagja a Galatának: 7.7 pont, 4.7 lepattanó a BL-ben, ráadásul nincs rossz keze sem, a bajnokságban 46.2%-kal triplázik. Szintén négyest játszik Yigitcan Saybir, aki a FIBA Europe Cup csoportkörében 6-0-t teljesítő Tofas meghatározó embere (13.4 pont, 6.9 lepattanó).

 

A többiek közül Melih Tunca és David Mutaf lehet még érdekes. Őket ki is emelte a válogatott tegnapi sajtótájékoztatóján Türkoglu, aki most a Török Kosárlabda Szövetség elnöke, mondván az új 4+1-es szabálynak köszönhetően több lehetőséghez jutottak, és ez is nagy szerepet játszott abban, hogy meghívást kaptak a nemzeti csapatba.

 

Összességében nézve Larkin mellett kevés olyan emberük van, aki igazán húzóember a klubjánál, de Osman, Korkmaz és Yurtseven is egészen kiváló kosarasok, a többiek pedig ki tudják szolgálni őket - ez egy szerepkörökre komplett gárdának tűnik.

 

 

 

 

 

Természetesen ugyanúgy két mérkőzést játszottak eddig a törökök a selejtezőben, mint mi, és 1-1-gyel hozták le az első két találkozójukat. Olaszországban 87-80-as vereséget szenvedtek, míg Izlandot Tarik Biberovic dudaszós középtávolijával verték 76-75-re. A győztes dobása mellett az olaszok ellen 27 pontig jutó Biberovic, az északiak elleni mérkőzés legjobbja, Sertac Sanli (20 pont, 12 pattanó), valamint az olaszok ellen 14 pontot szóró Melih Mahmutoglu nevével sem találkozhatunk azonban a jelenlegi keretben, aminek az oka az, hogy mindhárman a Fenerbahce játékosai...

 

Ataman mester még egy szeptemberi, Galatasaray elleni felkészülési mérkőzésen mutatta ki a közönségnek az akkor lejátszott Galatasaray-Fenerbahce török futballrangadó végeredményét (3-1), ami komoly botrányt váltott ki a Fenernél. A tréner elnézést kért ezt követően, elmondta, hogy senkit nem akart megbántani, a Fenerbahce viszont közleményében kijelentette, hogy nem engedik el játékosaikat a válogatottba emiatt az eset miatt - és most nincs is ott közülük senki...

 

Biberovicék hiányában is erősödhet viszont a török gárda februárhoz képest, hiszen akkor a Larkin-Osman-Korkmaz-Yurtseven négyesből senki nem állt a nemzeti csapat rendelkezésére. Az akkor sokat és hasznosan játszók közül Hazer, Saybir, Kabaca, Osmani és Sipahi itt vannak most is - ha nem szól közbe sérülés, ez a 9 ember várhatóan kulcsszereplő lesz az isztambuli és a szombathelyi mérkőzésen is.

 

 

 

 

 

Reménykedünk abban, hogy más lesz a helyzet, mint februárban volt, és hogy nem csak a törökök keretét tekintve lesz igaz a megállapítás. Mint ismert, 0-2-vel kezdtük a selejtezőket az Izlandon (70-65) és az olaszok ellen (62-83) elszenvedett vereségek után. Lesz változás nálunk is a keretben, hiszen Somogyi Ádám nem játszik klubcsapatában, így nem kapott meghívást ezúttal, nem lesz itt Tóth Ádám sem, Nate Reuvers személyében pedig új honosítottunk van Mikael Hopkins helyett.

 

Lehet azonban bízni, hiszen Hanga Ádám és Vojvoda Dávid továbbra is nagyon hasznosan játszanak klubjukban, Perl Zoltán még egyet tudott emelni játékának színvonalán akár a BL-t, akár a hazai bajnokságot tekintjük. Benke Szilárd nagyszerű teljesítményt nyújt ebben az idényben az ASE-nál, Golomán György az utóbbi hetekben egyre jobb formában van a spanyol másodosztály egyik kiemelkedő együttesében, a Burgosban, Reuvers pedig rendre sokat, nagyon jól és kiegyensúlyozottan játszik a spanyol élvonalban és a EuroCupban is meghatározó Valenciánál.

 

Keller Ákos, mint mindig, a Falco védekezésének oszlopa, Váradi Benedek harmadik a férfi élvonal gólpasszlistáján, voltak nagyon jó meccsei Meleg Gergőnek, Lukács Norbertnek, Filipovity Markónak és Pongó Marcellnek is idén, Bognár Kristóf pedig a nagyszerű szegedi évek után most a BL-ben edződik a Falcóval.

 

 

Idegenben borzasztóan nehéznek tűnik a helyzetünk, de a kinti meccsen kevés veszítenivalónk van. A törököknek nyerniük kell, különben még gondba is kerülhetnek. Ha ezt a helyezetet az előnyünkre tudjuk fordítani, akkor kijöhet ebből egy koncentrált, de egyben nyugodt játék, ami pedig sikerre vezethet - képesek erre a srácok.

 

Larkin kikapcsolása kulcsnak tűnik, de Hangát sokszor láthattuk ellene, és a 2022-es Euroliga-döntőben kifejezetten jól limitálta az elődöntőben 21 pontig és 7 gólpasszig jutó török-amerikait (10 pont, de csak 4/15-ös mezőny, 4 gólpassz). Larkin persze csak az egyik döntő faktor lehet, hiszen Osmanék képesek tőle átvenni a helyzetkreálást, és azt sem szabad elfelejteni, hogy ha kiegészítő szerepekről is beszélünk sokak esetében, mindezt Euroliga és BL csapatokban teszik. Ez egy erős török válogatott, de éppen ezért lehet kint felszabadultan, teher nélkül játszani.

 

 

 

 

 

 

 

A két csapat hétfő esti, szombathelyi mérkőzésére még kaphatóak a jegyek az Eventim oldalán: